Hajlamosító tényezők:

•  a szövetek tágulékonysága nem megfelelő (idős először szülő)
• nagy magzat
• rohamos szülés
• az elölfekvő rész rendellenes tartás miatt nagyobb átmérővel halad át a szülőcsatornán
• hüvelyi szülésbefejező műtétek (fogóműtét, vacuumextrakció)
• nem megfelően végzett gátvédelem

 A gát és a hüvely sérülései gyakran együttesen fordulnak elő, és többségében azonnali műtéti ellátást (sutura) igényelnek.

Amennyiben a sérülések azonnali ellátására nem kerül sor, tartós károsodás alakulhat ki a medencefenék támasztórendszerében (pl. hólyagsérv – cystocele).

 Ezek az elváltozások vizelet, illetve széklettartási zavarokat okozhatnak.

 A méhnyak néhány mm-nél nagyobb, vagy folyamatosan végző repedései szintén ellátást igényelnek.

 A méh repedése (rupturája) ritkán előforduló, igen súlyos, életet veszélyeztető kórkép. Azonnali műtétet, méheltávolítást, shocktalanítást igényel.

Előfordulhat fájáskeltők túlzott, szakszerűtlen alkalmazása, téraránytalanság esetén a hüvelyi szülés „erőltetése” esetén.

 Leggyakrabban a méhen végzett előzetes műtétek (császármetszés, myoma műtét) utáni hüvelyi szülések kapcsán lép fel, ilyenkor hegszétválásról beszélünk.

 Ennek megfelelően méhűri betapintást kötelező végezni a következő állapotokban:

 Szülés után kötelező a hüvelyi feltárás, és a méhszáj rutinszerű ellenőrzése!

 Az újszülött szülési sérülései

•  caput succedaneum (fej lágyrészeinek pangásos oedemája, amely néhány nap alatt felszívódik)
• cephalhaematoma (subperiostelais vérzés, amely tartja a csonthatárokat, néhyán hét alatt szívódik fel)
• csonttörések (clavicula, humerus, femur)
• plexus brachialis bénulás (a magzat fejének, vagy vállának kifejtése közben alakulhatnak ki, elsősorban nagysúlyú újszülöttekben)
• m. strenocleidomastoideus szakadás ( tornáztatás legtöbbször megoldja, ha mégsem, akkor sebészi kezelés szükséges)