A méhenbelüli növekedési retardáció
(IUGR- intrauterine growth retardation)
- második leggyakoribb szülészeti kórkép a koraszülés után
- a szűrés és a kezelés terén máig sem sikerült mindenki által elfogadott módszereket kialakítani
Fogalom, meghatározás
- optimális intrauterin fejlődéstől való elmaradás
- az első szakirodalmi utalás McBurney-től származik, 1947-ből, aki egy időre született, de ráncos bőrű, öregember benyomását keltő, kis súlyú újszülött születéséről számolt be
- a fejlődési elmaradás legáltalánosabb kritériumaként a nemre és születési időre vonatkoztatott 10. percentilisnél kisebb születési súlyt fogadták el (percentilis nem azonos a százalékos aránnyal)
- a 10. percentilist úgy határozzuk meg, hogy a növekvő születési súly szerint sorrendbe állított 100 újszülött közül a tizedik legkisebb születési súlyú gyermek születési súlyát vesszük
- a 10. percentilisnél kisebb súlyú újszülötteket „korukhoz képest kis súlyú” (SGA – small for gestational age) vagy retardált újszülötteknek nevezzük, így különböztetve meg őket a kis súlyú újszülöttektől (<2500g), és a koraszülöttektől (születési idő < 37. betöltött terhességi hét)
- előfordulási gyakorisága vidékenként és népcsoportonként eltérő, a fejlett országokban 4-7 %-ra tehető
- hazánkban évente 6-8 ezer esettel számolhatunk
Kockázati tényezők
- kis anyai testsúly és testmagasság
- átlagosnál kisebb anyai súlygyarapodás (28. héttől)
- anyai életkor (<16 év, > 35 év)
- teratogen szerek és drogok
- dohányzás, alkohol
- anyai alultápláltság
- anyai érbetegségek (praeecclampsia, vesebetegség, cardiomyopathia)
- a lepény és a köldökzsinór rendellenességei (krónikus focalis abruptio)
- ikerterhesség
- uterus hypoplasia
- antifoszfolipid antintest szindróma
- habitualis vetélés
- korábban kis súlyú vagy retardált újszülött szülése
- kórelőzményben szereplő méhenbelüli elhalás
Szűrés, felismerés
- az IUGR gyanújának felvetése és a kórisme pontosítása nem képzelhető el a terhességi kor pontos ismerete nélkül (koraterhességi ultrahangvizsgálatok fontossága!)
- symphysis-fundus távolság (csak a már előrehaladott kóros állapot felsimerését teszi lehetővé)
- UH biometria (28 – 33. hét között)
- Doppler-áramlásmérés
Terápia, szülésvezetés
34. hét előtt felállított diagnózis esetén
- oligohydramnion és/vagy magzati hypoxaemia esetén a terhességet mielőbb be kell fejezni !
- amennyiben oligohydramnion nem áll fenn naponta kétszeri ctg (NST), magzatmozgások számlálása, arteria umbilicalis és a magzati aorta flowmetriás vizsgálata
- szigorú ágynyugalom (a lepényi keringés jelentősen javulhat!)
- glükóz infúzió
- a szülés olyan intézetben történjék, ahol a neonatológiai ellátás feltételei adottak
terminusközelben felállított kórisme esetén
- nagy valószínűséggel érett magzati tüdő esetén a lehető legkorábbi szülés látszik a legmegfelelőbbnek a magzat egészségi állapota szempontjából
- kifejezett oligohydramnion esetén a terhesség befejezése javasolt
- a retardált magzatok rosszul tolerálják a hüvelyi szülést, gyakran kerül sor császármetszés végzésére
- retardáció gyanúja esetén a vajúdás és szülés alatt folyamatos ctg észlelés szükséges, mivel számítrhatunk a a magzati állapot hirtelen romlására
- a meglevő rejtett lepényi elégtelenség gyakran a méhösszehúzódás alatt manifesztálódik
Következmények
- hétszeres perinatalis mortalitas (Paulin)
- gyakrabban fordul elő fenyegető asphyxia, meconiumos magzatvíz, hypoxaemia, hypoxia, acidosis
- a retardációval született magzatoknál a későbbiekben gyakrabban fordul elő cardiovascularis megbetegedés (hypertonia, infarctus, agyvérzés)
Neonatológiai ellátás problémái, szóba jövő kórállapotok
- acidosis
- hypothermia
- hypoglykaemia
- polycythaemia
- hyperviscositas
- meconiumürítés / meconiumaspirastio