Hogyan tudjuk kimutatni a HPV-t?

A fentiek alapján igen fontos annak ismerete, hogy valaki fertőzött-e és ha igen, milyen HPV típussal, nagy kockázatú, vagy csak kisebb kockázattal járó típussal, vagy éppen csak ártalmatlan, nem daganatkeltő HPV-vel.
A HPV fertőzés gyanuját a cervix/hüvelykenet (vagy más szerv megbetegedése esetében kenet vagy szövettani vizsgálat) már felkeltheti. A hölgyek körében jól ismert citológiai (onkocitológia) vizsgálatot Papanicolaou vezette, ezért is értékelték évtizedeken át (és használják sokan ma is) „P” 0-5-ig a mikroszkóppal észlelhető eltéréseket. A P0 a nem értékelhető kenetet jelenti, a P1 a teljesen normális sejtképet, a P2-vel azon eseteket jelölték, melyekben észlelhetők ugyan eltérések (pl gyulladás, kórokozó baktériumok, gombák stb), azonban nem jelentenek daganatos vagy daganatelőtti elváltozást, P3-ban ez nem zárható ki, P4 esetében erősen felmerül, míg P5-ben a daganat bizonyítottnak tekinthető. Az utóbbi évtizedben ezen régi rendszert az u.n. Bethesda-szerinti osztályozás váltotta fel. Ezen, ugyancsak mikroszkópos értékelés során pontosabban írja le a citológus szakember a talált elváltozásokat és nyilatozik arról, hogy fennáll-e a daganat vagy daganatelőtti elváltozás. Külön figyelmet fordít minden értékelő szakember a HPV fertőzésre utaló eltérésekre, melyeket fel is tüntet a megszerkesztett értékelő lapon. Az u.n. koilocyták (a sejtmag körül üres udvarral bíró sejtek), jellegzetes mageltérések, stb. utalhatnak HPV fertőzésre. Ilyen esetekben a citológus szakember javasolja a HPV kimutatását pontosabb módszerrel.
A HPV kimutatásának jelenlegi legpontosabb módszerei molekuláris biológiai technikákon alapulnak.Alapvetően két típusú eljárásst alkalmaznak az u.n. hibridizációs és a PCR (polimeráz lánc reakció) alapút. Számos, gyári engedélyezett „kit” és „házilag” készített, validált módszer, eljárás ismert. A HPV jelenléte azonban, a korábban elmondottak alapján nem elegendő a fertőzés kockázatának felmérésére. A további lépések során vagy két nagy csoportba osztva a „nagy” (high risk) és „kis” (low risk) kockázatú csoportokat határozzák meg, az egyes típusok egyértelmű megjelölése nélkül, vagy az egyes, „egyedi” típusokat jelölik. Ennek megfelelően a lelet közölheti, hogy a hölgy HPV „nagy kockázatú” típusával (típusaival) fertőzött (pontosabb megjelölés nélkül), vagy megjelölik, hogy pl HPV16, 18 pozitív a minta.
Hazánkban több detektálási módszer van forgalomban. Minden alkalmazott és ÁNTSZ által engedélyezett módszer validált, azaz pontosságát időszakosan ellenőrzik, amelynek biztosítása egyébként az adatot szolgáltató laboratórium feladata.
Kérdés, hogy mi az értéke a pozitív eredménynek? Mi a teendő?
Amennyiben a HPV fertőzés kis kockázatú vírussal történt, nincs további teendő, kivéve, ha condyloma áll fenn, melyet kezelni kell. A genitális HPV fertőzések 90%-a 2 éven belül eltűnik, mindenfajta kezelés nélkül.
Ha az eredmény nagy kockázatú HPV fertőzést mutat, több lehetőség van. Amennyiben a citológiai kép egyébként nem mutat eltérést a sejtképben (korábbi P2, ill.nincs CIN), a citológiai vizsgálat 6 hónap múlva történő megismétlése ajánlott. Amennyiben ismételten pozitív a HPV és nincs citológiai eltérés, elegendő a vizsgálatot évente ismételni.
Amennyiben eltérés mutatkozik a citológiai vizsgálat során, a teendőket annak súlyossága szabja meg. Amennyiben a citológia CIN I –t mutat, a vizsgálat 3 hónap múlva történő megismétlése javasolt. Amennyiben ismételten CIN I (vagy súlyosabb) a sejtkép, konizáció javasolt. Amennyiben már az első vizsgálat CIN II vagy CIN III-t mutat, ismétlés után (az esetleges tévedés egyértelmű kizárására), konizáció javasolt.
Kérdés, mi a teendő, ha tartós (perzisztáló, 2 éven túli) nagy kockázatú HPV fertőzés áll fenn, citológiai eltérés nélkül? Sajnos viszonylag kevés módszerrel rendelkezünk ennek kezelésére vonatkozóan. Egyesek immunstimulátorok alkalmazását javasolják, mások a fertőzött hám eltávolítását. Felmerül a „terápiás” vakcina alkalmazása, de ennek hatása jelenleg még nem egyértelműen bizonyított. A legfontosabb azonban annak az ismerete, hogy a magas kockázatú HPV –vel való tartós fertőzöttség nagyobb kockázatot jelent a rák kialakulása szempontjából, ezért a „rákszűrésen” (citológiai vizsgálat) való megjelenés gyakrabban (évente) javasolt.